A gyermekkori stroke, bár ritka betegség, napjainkban is egyike azon gyermekneurológiai sürgősségi állapotoknak, amelyet a focalis neurológiai deficit tünetekkel akutan vizsgálatra kerülő gyermekek 10–25%-ánál diagnosztizálnak.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb vívmánya, hogy rutin CT- és MR-eszközökkel a megmenthető, valamint irreverzibilis károsodást elszenvedett agyszövet kiterjedése és aránya pontosan felmérhető. A thrombectomia során használt eszközök utóbbi években tapasztalt technikai fejlődése ugyancsak elősegíti a jobb klinikai kimenetel elérését ebben a súlyos betegségben.

Jelenleg az akut ischaemiás stroke reperfúziós kezelésében újabb paradigmaváltás korszakát éljük: egyre kevésbé a merev időablakok és egyre inkább a fejlett képalkotó eszközökkel megítélhető egyéni patofiziológia határozza meg, hogy a kezeléstől várható-e klinikai haszon.

A Weborvos dr. Szikora Istvánnal, az OKITI orvosigazgatójával beszélget a trendekről és lehetőségekről.

Az OTSZ Online szerint az ischaemiás stroke-on átesett betegeken a thrombectomia idejének megnyúlása rosszabb végső kimenetellel jár.

Az OKITI-ben tavaly 300 katéteres vérrögoldást végeztek, idén várhatóan elérik a 400 beavatkozást, írja a WebOrvos.

A WHO-adatok szerint stroke-ban több ember hal meg évente, mint AIDS-ben, tbc-ben és maláriában együtt. Ez a betegség világszerte a tartós rokkantság vezető oka. Magyarországon minden 30. percben előfordul egy szélütés, évente 45-50 ezer új beteggel találkozunk.

A Medical Tribune cikkében Csiba László az irányelvek néhány ellentmondását, a diagnosztika és a kezelés újabb kérdéseit és a magyarországi stroke-ellátás megoldatlan problémáit tekinti át.

A közelmúltban jelent meg az első irányelv az ileofemorális mélyvénás trombózis invazív kezeléséről. E kórkép súlyos tünetekkel és a késő szövődmények nagy kockázatával jár. Cikkünk összefoglalja a katéteres kezelés előnyeit.